Fóton hosszú évek óta a magyar kultúra napja alkalmából egész hetes programsorozatot rendeznek. Az idei kultúra hetének első napján a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium művésztanárai munkáit bemutató kiállítás nyílt.
Palásti Béla, a művelődési ház igazgatója köszöntője után Pecznik Éva, az iskola idegen nyelvi munkaközösségének vezetője nyitotta meg a kiállítást. A megnyitón Sziránszki Zsófia népdalokat énekelt, majd Baracskai Ádámmal visai táncokat adtak elő. Mindketten a szakgimnázium néptáncszakos tanulói.
Palásti Bélát még a megnyitó előtt kérdeztük.
1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja. Emléket állítva annak, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. Az eseményt mióta ünneplik Fóton egész hetes rendezvénysorozattal?
Amióta igazgató lettem ebben az intézményben, azóta van ez az egész hetes programsorozat minden januárban. A mostani a hetedik vagy a nyolcadik ilyen hét. Az a fő feladata, hogy a helyi lokálpatriotizmust és a helyi népi kultúrát próbálja jobban kiemelni. Ez nagyon fontos számunkra, ezért van a népdaléneklési verseny, ezért mutatjuk be a fóti népdalokról írt könyvet 27-én, és természetesen a helyi emberek bemutatkozása mindig fontos a számunkra.
Pénteken az említett tematikáról eltérő koncert szerepel a programban, hogy került ez bele?
Becsempésztünk egy Cseh Tamás-estet. 81 éve született a legendás művész, aki szintén a magyar kultúra, egy korszak része. Igen, ez egy kicsit más, de úgy gondoltuk, hogy egy színházi előadással is tarkítjuk a rendezvénysorozatot.
A kiállítást megnyitó Pecznik Évával is beszélgettünk röviden.
Mit kell tudni a mostani kiállításról?
Minden évben megrendezzük a kiállítást a VMH-ban. A művésztanáraink, sőt, idén már minden nálunk dolgozó, művészeti hajlammal megáldott pedagógus-munkatársunk is bemutathatja a munkáit. Így tisztelgünk a magyar kultúra napja előtt. A 14 kiállítónk a legkülönfélébb műfajú alkotásokkal mutatkozik be, így a festményeken, grafikákon kívül fotók és iparművészeti tárgyak is szerepelnek a tárlaton.
Az egyik kiállítóval, a festészetet és rajzot tanító Móricz Katalinnal a megnyitó után beszélgettünk.
A mostani kiállításon a csendéletei láthatóak, ilyen jellegű képeket fest legszívesebben?
Több mint 30 éve festek, gyakran például tájképeket. Én plein air festő vagyok, kimegyek a tájba, nem fotóról alkotok. Szeretek ott lenni, és azt festeni, amit éppen akkor látok. Természetesen csináltam már portrékat is, gyakorlatilag minden műfajt megpróbálok, de legjobban a tájat szeretem meg a csendéletet.
Szokott máskor is részt venni kiállításokon?
A közös tárlatokon kívül általában minden évben vannak egyéni kiállításaim is.
Minden nap szokott festeni?
Nem, nem festek minden nap, de mindig szakítok időt alkotni. Leginkább a nyári szünet az, amikor kifejezetten a művészettel foglalkozom. Ilyenkor elvonulok és magamban festek, vagy festőtáborba megyek. A hétköznapokban nehéz, de az iskolában is van néha lehetőség arra, hogy a gyerekek mellett fessünk.