Balogh Dávid művészettörténész-muzeológus, a Németh Kálmán Emlékház vezetője, a Fóti Települési Értéktár Bizottság meghatározó tagja. Németh Kálmán szobrászművész életművét kutatva az elmúlt években számos rangos szakmai kiadvány fűződött a nevéhez. Hatalmas gyűjtő- és kutatómunkája eredményeként nemrég jelent meg Szűcs Mária társszerzővel írt Bíborba, bársonyba, gyöngyöskoszorúba-lakodalmi szokások Fóton című páratlan kiadványa. Legutóbb a május 22-én megnyílt Suum Cuique-telep kiállítás kapcsán készítettünk vele interjút, most pedig a Fót Kultúrájáért Díj idei tulajdonosaként kérdeztük.
Fiatalon kaptad ezt a díjat, mióta vagy a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagja?
Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ilyen fiatalon megkaphattam a Fót Kultúrájáért Díjat. Köszönöm a város vezetésének, hogy elismerik a munkámat. Tíz évvel ezelőtt jelent meg a könyvem a fóti templom festészeti értékeiről, a szakdolgozati munkám eredményeként. Ezzel a kötettel kezdtem el a fóti értékeket közvetíteni. A díj ösztönöz, hogy tovább dolgozzak, és azon a területen, amihez értek, folytassam a munkámat.
2018 júniusától vagyok tagja az Értéktár Bizottságnak, 2018 márciusától kezdtem el megbízással a Németh Kálmán Emlékházban dolgozni. A ház vezetését 2019-től vettem át Kiss Eszter gyűjteménykezelőtől. Éreztem, hogy egyre jobban beszippant a helytörténet, ennek a világnak a miliője. Tősgyökeres fóti család tagjaként plusz erőt, lendületet adott, hogy megismerjem a település múltját. A bizottság tagjaival érdekes feladatokat végeztünk, jöttek a különböző évfordulók, melyekre kiállításokat szerveztünk, időközben pedig felépítettük az értéktár marketingtevékenységét is.
Mi az a szemléletmód, amit te hoztál ebbe a hagyományőrző közösségbe, éppen a korodnak köszönhetően?
Lendületet biztosan hoztam a bizottság életébe, és egy olyan szemléletet, miszerint nem elég, hogy a mi kis környeztünk tudjon rólunk, hanem tájékoztatni kell minél nagyobb körben az embereket a tevékenységünkről. Nagyon fontos az is, hogy eladható legyen, amit csinálunk és felfigyeljenek rá. Felkeltettük az emberek érdeklődését. Az Értéktár Bizottság Facebook-oldalát is én kezelem. Igyekszünk naprakész információkat közölni. 2019-ben elindítottuk az Értékőrző hírlevelet azzal a céllal, hogy bemutassuk a helyi értékeket. A kutatások témája bővült, egyre több interjút készítettünk a lakossággal, úgyhogy negyedévente már dupla lapszámmal jelenünk meg. Ez nagyszerű információs felület a feledésbe merült értékek bemutatására.
Hogy látod Fótot a környező településekhez képest?
Fót a környező települések közül kiemelkedik a történelmi múltja és a hagyományai által. Azt gondolom, hogy a hagyományaink ápolása tekintetében nagyon sok mindenre büszkék lehetünk, amit igyekszünk őrizni, bemutatni, illetve az utókor számára méltó módon átörökíteni. Bőven van feladat és kutatni való, ami kihívással jár.
Mennyire elégíti ki a te kulturális igényeidet ez a kisváros?
A helyi rendezvényeken igyekszem részt venni, mint szervező vagy mint vendég, viszont én is tapasztalom, hogy a fiataloknak kevés a lehetőségük, hiszen nekik megfelelő közösségi tér még nincs a városban. Erre mindenképpen szükség lenne. A városközpont fejlesztése is fontos, egy minőségi kávézó vagy egy kis sétálóutca kialakítása. A tó körül rengeteg fejlesztés valósult meg, a rendezvények jó része oda csoportosul, ez nagyon bíztató.
Milyen új feladatok találtak meg mostanában?
A Németh Kálmán Általános Iskolában tartott helytörténeti óráimat tudnám kiemelni. A Fóti Városi Könyvtár szervezésében a VEKOP-7.3.4-17-2017-00019 a Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ a köznevelés eredményességéért pályázat keretein belül 10 alkalommal tarthatok helytörténeti órákat a Németh Kálmán Általános Iskola 5. b. osztályának. Abszolút új terep számomra. Kihívásként tekintek erre a lehetőségre is és örömmel készülök az órákra, igyekszem változatossá és érdekessé tenni őket. Az évek során rengeteg fényképet gyűjtöttem össze, így mindig bőséges képanyaggal készülök. Fót gazdag történelmét mutatom be tíz alkalommal. A témák között szerepel Fót városrészeinek, nevezetességeinek bemutatása, Fót történelme a kezdetektől napjainkig, a fóti templom festészetének ismertetése, a fóti lakodalmi szokások, a reformkori szüretek és a szüreti szokások, viseletek, továbbá Kisalag története. Kirándulásokon a Németh Kálmán Emlékházat, a Fót gyöngyszemei kiállítást és végül a Suum Cuique-telepről szóló kiállítást tekintjük meg.
Hogyan látod a jövőbeli feladatokat?
Három-négy évre előre már megvannak a terveim. Tudom, hogy milyen évfordulók lesznek és milyen könyvtémák, amelyekről írni szeretnék. A tájház kialakításával is sok feladat lesz. Az évforduló kapcsán szeretnénk kiadni a Suum Cuique-telepről egy szép kötetet, az Értéktár Bizottsággal tervezzük a Fót gyöngyszemei kiadványt, ami összegyűjti az eddig általunk felvett értékeket. Ez egy album lenne, amely az épített örökség mellett bemutatja Fót szellemi örökségeit is. Németh Kálmánról szeretnék egy monográfiát írni. A régi fóti boltokkal, kocsmákkal kapcsolatban elkezdtük a kutatást a bizottság tagjaival, ennek az anyagaiból szintén egy kiállítást tervezünk, amit majd követhet egy kiadvány is.