42 évvel ezelőtt, 1979. április 27-én hunyt el a szepességi Podolinban született Németh Kálmán szobrászművész, aki élete nagy részében Fóton élt és alkotott.
Már kisgyermekként nagyapja asztalosműhelyében ismerkedett meg a fával és azt megmunkáló eszközökkel, majd az iglói Állami Faipari Szakiskola növendéke lett. A trianoni békeszerződést követően családjával Fótra kerültek, Kisalagon vásárolták meg azt a kúriát, ahol élete végéig élt és alkotott. 1923-tól a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában díszítőszobrászatot tanult, majd a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakát végezte el 1926-1930 között.
1939-ben besorozták katonának, hadifogságba került, ahonnan 1947-ben betegen tért haza. Felépülése után az újpesti, majd a rákospalotai faipari szakközépiskolában vállalt tanári állást. Részt vett a háborús romok eltakarításában és a megsérült műtárgyak helyreállításában.
1965-ig, nyugdíjazásáig volt a Szépművészeti Múzeum szobrász restaurátora. Az ő nevéhez fűződik a többi között a csíkmenasági oltár, a nagyszalóki oltár, a podolini Szent Katalin, a toporczi Madonna, a garamszentbenedeki Úrkoporsó, a zalaszentgróti „Napba öltözött asszony”, a nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárának megmentése, restaurálása. Rengeteg templomban végzett helyreállítást, a fóti Ybl Miklós tervezte római katolikus plébániatemplomban is.
Gótikus faszobrászatunk spirituális világa, tömör, expresszív formanyelve hatott Németh Kálmán művészetére. 1979-ben a Szépművészeti Múzeum megvásárolta három alkotását. Az egész országban jelentős számú köztéri munkája látható. Fóton a Vörösmarty büszt (1967), a Fáy András emléktábla, Berda József emléktáblája, a Rákóczi portré köztéri munkáival találkozhatunk.
A fóti emlékház Németh Kálmán hagyatékából alakult 1983-ban. A művész halála előtt egy évvel, 1978-ban a házát, kertjét, képzőművészeti gyűjteményét és művészi életművét a magyar államnak ajándékozta. Fóton a művészről általános iskolát neveztek el.
