Fót várossá válásának 20. évfordulója alkalmával portálunk új sorozatot indít, amelyben lakosokat kérdezünk meg a város értékeiről, múltjáról. Sorozatunk első interjúalanya Lévai Sándorné, a Fóti Hagyományokért Alapítvány és a Fóti Települési Értéktár Bizottság (FÓTÉP) elnöke, aki hagyományőrző munkája mellett majdnem 3 évtizedes képviselői munkásságával kísérte végig Fót várossá válását.
Tősgyökeres fóti?
Családunk a dédszüleimig visszamenőleg fóti, olyannyira, hogy amikor azt kérdezik, hol születtem, ténylegesen azt tudom mondani, hogy Fóton. 10 éves lány voltam, akkor az édesanyám bemutatta nekem Kahó Piri nénit, a bábaasszonyt, aki világra segített. Vagyunk még páran, akik így születtek, háznál Fóton. A bábaasszony családjában ezt a mesterséget átadták egymásnak. Valószínűleg kevesen tudják, hogy az első írásos emlék Fótról 1353-ban jelent meg, egy latin nyelvű birtoklevélben említették először a település nevét. 1970-ben kapta meg a nagyközség címet. Amikor nagyközség lett Fót, akkor még nem voltam benne a közéletben, a családalapítás kötötte le az energiáimat.
Milyen változást eredményezett a nagyközség cím elnyerése?
Utólag tudtam meg, hogy a 70-es években a falu-község-város normatív finanszírozása között jelentős különbség volt. Például a könyvtár fenntartására több támogatást kapott a nagyközség, mint a falu, ekkor költözött új helyére a könyvtár.
Mikor kezdte el a hagyományőrzői tevékenységet?
1998 után vezette be az első Orbán-kormány a tízosztályos gimnáziumot. Megjelent az oktatásban az életvitel-gazdaságtan tantárgy, amire én továbbképeztem magam. Az életvitel tantárgy egyik része volt a helyi néprajz, a helyi művészetek. Ez engem teljesen beszippantott, ekkor kezdtem el intenzíven érdeklődni a helytörténet iránt. Persze korábban sem állt tőlem messze ez a téma. Emlékszem, általános iskolában a magyartanárunk belénk oltotta, hogy a helyi népviselet mennyire gyönyörű, amire büszkének kell lennünk.
Emlékszik arra, hogyan ünnepelte a település a várossá válást?
Igen, emlékszem, a Fóti Gyermekvárosban a Károlyi-kastély előtt volt egy nagyszabású ünnepség. Sokan vettek részt a rendezvényen, de nem hiszem, hogy mindenki értette pontosan részleteiben, hogy mit jelent a várossá válás. Mi is csak később értettük meg és érzékeltük, hogy a lakosok elkezdtek büszkék lenni arra, hogy már nem faluban, hanem városban élnek. A befektetőket szerencsére bevonzotta a városi cím. 1990-ben Fót megalkotta a településrendezési tervét, és kijelölte azokat a fejlesztési irányokat, aminek a gyümölcsei most érnek be. Ekkor jött létre Fót vállalkozási övezete, az ipari övezet, és jelentek meg a befektetők, aminek az eredménye az iparűzési adó, amiből a település elkezdett fejlődni.
Hogyan látja, az elmúlt 20 év alatt mennyire fejlődött látványosan Fót?
Az elmúlt 20 év alatt a leglátványosabban ebben az utolsó ciklusban fejlődött Fót, 2019-2024 között. 1990-ben 13 315 lakosa volt a településnek, jelenleg ez 20 ezer felett van. Az óriási népességnövekedés annak köszönhető, hogy agglomerációs város vagyunk, Budapestről települtek ki az emberek. Fót vezetősége sokat dolgozott azon, hogy az újonnan beköltözött lakosok lakóhelyein a szükséges infrastruktúra is létrejöjjön. Természetesen a lakosok számának növekedésével igény volt új bölcsődére, óvodára, iskolára, orvosirendelőre is.
Ön szerint az új lakókat sikerült integrálni, bevonzani őket a városi rendezvényekbe?
Személyes tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban. Május elsején a városi rendezvényen a hagyományőrző sátrunkhoz is jöttek lakosok, akik részt vettek a kvízjátékunkban. A családok közül azoknak volt a legnagyobb sikere, akik nagymamával együtt jöttek, ők nagyobb eséllyel tudták kitalálni a régi mezőgazdasági eszközöknek a nevét. A lakosok közül sokan elszólták magukat, hogy csak pár éve élnek itt. Osztogattuk a Fót gyöngyszemei című könyvünk rövidített kivonatát.
Nagyon fontosnak tartom, hogy legyenek ezek a gyorsan áttekinthető tájékoztató füzetek, mert ezeket szívesen olvassák az emberek. Ha a lakosok látják, hogy az értékeinkkel foglalkozunk, akkor számukra is fontosak lesznek. Nagyon sok rendezvény van a városban, amiket egyre többen látogatnak. Szeretnénk közel hozni a lakosokhoz a művelődési ház színházi műsorait, a koncerteket. Minél több kulturális eseményt igyekszünk itt helyben megteremteni, hogy ne kelljen élményért mindig Budapestre utazni. Fót agglomerációs város és hordozza ennek előnyeit és hátrányait is. Előnye, hogy gyorsan el lehet érni a fővárosba, hátránya, hogy nehéz felvenni a versenyt a budapesti kulturális előadások színvonalával, de komoly törekvés van arra, hogy minél színvonalasabb előadásokat nézhessen meg a fóti lakosság.
Mit jelent önnek Fót?
Nekem a szívem csücske. Nagyon sokat dolgozunk a Fóti Települési Értéktár Bizottság tagjaival azon, hogy a megmaradt régi értékeket ápoljuk és a fiatalságnak megmentsük. Az önkormányzat létrehozta a fóti lakosok számára az épített örökség pályázatot, amelyre a fóti lakosok a fóti jellegzetes épületek helyreállítása céljából pályázhatnak, ilyen volt ez a 101 éves ház, melyet megtekintettünk és szívesen támogatjuk. Ezeket az értékeket meg kell mutatni az utókornak. Ezért próbálunk folyamatosan pályázni kiadványokra, könyvekre is. Nem sok település tudja elmondani magáról, hogy a sportegyesülete 101 éves. A művelődési ház is nagy múltú, hiszen tavaly előtt volt 90 éves, a Suum Cuique-telep pedig 2022-ben volt 100 éves. Mindez az mutatja, hogy az őseink áldoztak a kultúrára, amit nekünk meg kell becsülni. A természetvédelmi területekre is külön fel szoktuk hívni a figyelmet, hogy ismerjék meg, kiránduljanak el oda. A Somlyó nagyon csodálatos, ahol érdemes túrázni. Ezalatt a 20 év alatt nagyon sok mindennek kellett fejlődnie, hogy a nagyközségből város legyen. Ez bizony a szociális, a kulturális, az oktatási intézményeknek a fejlesztésével is együtt járt. Létrehoztunk városi kitüntető címeket, ami növelte a városnak az imázsát: ilyen például a város bajnoka, Fót vállalkozója, az Emberségért Fótért díj, Fót gyermekeiért, ifjúságáért díj. Büszkeséggel tölt el, hogy idén a Fót kultúrájáért díjat a Fóti Romtemplomért Alapítvány mellett a Fóti Települési Értéktár Bizottság csapata kapta meg. A bizottság tagjai: Szűcs Mária, Molnár Krisztina, Elekné Szemők Erzsébet, Varga Jánosné és Balogh Dávid.
Elég régóta a képviselő-testület tagja. Idén már nem indul újra?
1990-től egy ciklus kivételével voltam a képviselő-testület tagja. Június 9-én lejár a mandátumom. Még mindig nagyon aktív vagyok, de a családom kérésére jobban odafigyelek magamra, ezért már nem indulok a következő ciklusban, viszont a hagyományőrző munkát továbbra is folytatni szeretném, mert ez szívszerelem.
