Ritka leletet találtak a fóti Szent Márton-templom feltárásakor

Az első feladat a templom közvetlen környezetének a rendezése, a dzsungelszerű bozót és a fák kivágása, a gyökérzet kiásása volt, mivel csak ezután tudunk hozzáférni a területhez. Támogatóinknak köszönhetően a terep rendezése, fák kivágása megtörtént, és a gyökérzet kimozgatása is indul hamarosan.

Időközben elindult a feltárás, ami nekünk nem csak azért fontos, hogy megmentsük a templom romrészét, hanem azért is, hogy tovább tudjunk majd lépni. Építeni, tervezni, vagy egyáltalán csak “gondolkodni” feltárás nélkül ugyanis nem lehet. A terület örökségvédelmi oltalmat élvez, ha kész vannak a régészek, akkor tudunk majd egyáltalán arról beszélni, hogy mit lehet itt csinálni. Van olyan elképzelés, hogy maradjon kicsit romos, mint például a Margit-szigeten, egy másik elképzelés szerint a szentély felépítésével készülne el egy méltó emlékhely, és van olyan idea is – amit én a leginkább támogatok -, hogy egy késő Árpád-kori stílusú templomot építsünk itt újjá a meglévő információk, illetve a korból származó többi templom alapján. A hit és a magyarság megtartó erejét kell hangsúlyozni, hiszen nem mindegy, hogy a gyerekek a romos múltat és a pusztulást látják a “dicső múltból”, vagy egy teljes formájában felépült templommal szembesülnek itt.

A név is arra utal, hogy ez egy egyutcás falu lehetett, aminek nyilván volt egy temploma. A területet a múlt században még úgy hívtak, hogy “Rossztemplom-dűlő”, ami arra utal, hogy a templom elpusztult, de a romjai láthatóak voltak. Mikor körülbelül két éve először idejöttem a „Templommentőkkel”, azt láttam, hogy egy facsoport közepén térdig érő romok voltak, ahol az akár egy méter törzsátmérőjű fák nyomták szét a templom falmaradványait. Mostanra sikerült megoldani, hogy ezeket az egyébként tájba nem illeszkedő ecetfákat és ostorfákat kivágtuk, még a gyökerek kiszedése van hátra. Kialakul lassan a templom teljes kontúrja, most még a kutatóárkolásnál tartunk, a rétegrendet vizsgáljuk, majd a napokban elkezdjük a templom teljes területű feltárását. Tulajdonképpen az látszik, hogy ez egy egyhajós oktagonális, nyolcszögű szentéjzáródású gótikus templom, ami jellemző a késő Árpád-kori, Anjou-kori falusi templomokra. Izgalmas benne, hogy a hajó közepén találtunk egy olyan gótikus zárókőtöredéket, ami bár darabokra tört, de két része megvan. Ez egy függő tagos zárókő, ami nagyon ritka a középkori falusi templomokban, igazából Pannonhalmán a bencéseknél van egy ilyen. Tényleg hihetetlen, hogy ebből a korszakból itt egy abszolút ismeretlen, a forrásokban szinte nem is említett templomban egy függő tagos zárókövet találunk, ami arra utal, hogy egykor jelentékeny építtetői lehettek a templomnak, olyan nemesek, akik itt az akkori Buda környékén nagy birtokokkal és jövedelemmel rendelkeztek. Az is igazolódni látszik, hogy egykor téglapadlója lehetett, amit ugyan felszedtek a templom pusztulása után, de félbetört téglák azért vannak. A templom szentéje a föld alatt volt, és az Arányi-féle felmérési rajz (1876), amit eddig nem tartottak teljesen hitelesnek, valós volt.  Nagyon fontos, hogy a közelben lévő ipari park terjeszkedésétől ezt az Árpád-kori emlékünket megóvjuk, és visszaadjuk annak a keresztény egyháznak, amely évszázadokig misézhetett itt, és a tervek szerint éves rendszerességgel fog is itt szentmisét tartani.

A romok további pusztulásának véget vetünk, feltárjuk, igazoljuk az alaprajzot, megnézzük a külső-belső járószinteket, helyreállítjuk majd a téglapadlót, és a falakra felfalazunk két-három kősort állagvédelmi okokból. Így már egy olyan műemlék lesz itt, mely “tovább gondolásra is érdemes”, és már a helyi közösségen múlik, hogy milyen mértékű rekonstrukció legyen. Nekünk, régészeknek a fő feladatunk az, hogy a pusztulástól megmentsük.

Augusztus 19-re szeretnénk a feltárást befejezni, és november 11-re, Szent Márton napjára szeretnénk a helyreállítással is végezni.

Nagy büszkeség, hogy mind a fóti egyházi, mind a városi vezetők az első pillanattól az ügy mellé álltak. Rengeteg magánszemély teszi hozzá a kisebb-nagyobb segítségét az erejétől függően, de az eddigi műveletekhez négy nagyobb szponzor (cég) adta a szükséges hátteret: a Webeye Kft. és a HelloParks Kft. – két fóti cég effektív pénzt adtak az ásatásba, a Timber-TASI Kft. – közel 3 millió forint értéknyi munkát tett bele azzal, hogy szakszerű alpin technikával letarolták a 15-20 fát. Kivágták és feldarabolták őket. A gyökérzet szakszerű kimozgatását és a földmunka jelenlegi szakaszát (ami szintén közel milliós tétel) a fóti Agrolánc Kft., míg a fennmaradt faipari munkát a Stihl Budapest vállalta magára. Ezek a műveletek nagyon-nagyon finom és professzionális munkát igényelnek, kizárólag régészeti felügyelettel. Nyílnak az ajtók bárhova kopogtatunk, ez egy igazi fóti összefogás.

Évente ismétlődően a lelkes önkénteseinkkel (köszönet nekik is) öt állandó programot szervezünk ide. Az első a már lezajlott márciusi szemétszedés volt, szeptember 11-én lesz a RomRun futás, október 16-án lesz a Fóti Templomok túrája (mindhárom nagy felekezet részvételével), ami egy családi vezetett séta, november 11-én lesz a Szent Márton-napi szentmise, és a téli napfordulón, december 21-én egy “magyar diskurzust” tartunk Kerecsen ünnepén. A programokkal ezt az öt értéket sugározzuk: környezetvédelem, sport, család, magyarság, Isten.