Ön is locsolni indul húsvéthétfőn? Hoztunk néhány locsolóverset. Vannak köztük poénosak, durvák vagy éppen pajzánok. Mert miért is lenne másmilyen egy ilyen válogatás, mint amilyen maga az élet?
Így vagy úgy népi költészet mind. Vérmérséklettől és meglocsolandótól függően használhatók.
Kék erdőben jártam, zöld ibolyát láttam, szemészetre holnap mennék, de most még azért locsolkodnék…
Zöld erdőben jártam véled, kezem erre-arra téved, úgy éreztem, nem vagy nedves, meglocsolhatlak-e kedves?
Józsi vagyok, szép és laza, locsoljak vagy menjek haza?
Van nálam egy kölnisüveg, métereset spriccel, mivel ilyen rakoncátlan, lezártam egy sliccel!
Zöld erdőben piros tojás, ibolya meg minden, fogadjunk, hogy ha ott megállsz, eltalállak innen!
Húsvét napján azt kívánom, legyen rúzsos a tojásom!
Zöld erdőben nem jártam, kék ibolyát nem láttam, nem akart hervadni, nem-e kell locsolni?
Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik, és csak azért jöttem, hogy ihassak egy kicsit.
Én még kicsi vagyok, verset ezért nem is tudok, de majd jönnek a nagyok, aztán majd mondanak azok.
Zöld a moha, zöld a páfrány, meglocsollak házisárkány.
Föl a szoknyát, le a bugyit, hadd locsoljam meg a nyuszit.
Egy tök, két tök, öntök.
Van nekem egy kis locsolóm, kölni nincsen benne, ha én azt most elővenném, nagy röhögés lenne. De én azt nem teszem, mert kezemben a kölni, locsolni jöttem, nem pedig tökölni!
Nem vagyok én nyuszi, kell nekem a puszi, gombold ki a blúzocskádat, hadd locsolom dombocskádat!