Díjjal ismerték el idén a “Templommentők” csapatának munkáját

Idén Fót kultúrájáért díjban részesült a „Templommentők” csapata, amelynek  vezetője, dr. Gyimesi Kende több mint négy évvel ezelőtt indította el a Fót közigazgatási területén lévő középkori épített örökség, az Árpád-kori Szent Márton romtemplom megmentését. A csapat tagjai létrehozták a Fóti Romtemplomért Alapítványt, mellyel minden lehetséges pályázaton részt vesznek. Az alapítvány óriási szervezőmunkájának köszönhetően a romtemplom régészeti feltárása megtörtént. Az alapítvány „Templommentők” csapata színvonalas közösségépítő programokat szervez, melyek a hit, a magyarság, a család, a sport és a környezetvédelem, a teremtésvédelem értékeit közvetítik. Kiss Eszter képzőművész, tanár a Fóti Romtemplomért Alapítvány kuratóriumi tagja nyilatkozott portálunknak az alapítvány eddigi munkásságáról.

Hogy kerültél kapcsolatba a romtemplom csapatával?

2020 őszén szóltak a barátaim, hogy a Fót határában lévő romtemplom területére mennek terepet tisztítani, gazolni. Nagy örömmel csatlakoztam hozzájuk, mert korábban csak hallottam az egykori sikátorpusztai templomról, de a romját még nem láttam. Ágaktól, cserjéktől szabadítottuk meg a romokat, hogy a nagyobb munkagépek is hozzá tudjanak férni a területhez, mivel az elmúlt évszázadok alatt teljesen befonták a templomromot az invazív fagyökerek. A csapat elhatározta, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük a templomromot.

Mit sikerült megtudni a templom történetéről?

Dokumentumokból sok mindent megtudtunk az egykori templom maradványairól. Tudtuk, hogy műemlékvédelem alatt áll, mint szakrális építmény, amely a 13-14. században épülhetett késő román stílusban.  A műemlékvédelmi szakemberek azt is megállapították, hogy az egykori templom alaprajza T-alakú volt, és az épület egy térből állt. Sikerült felkutatni a templom történetét, amelyről az első írásos oklevél Nagy Lajos király idejében, 1336. március 17-én kelt. Ez a dokumentum a Magyar Nemzeti Levéltárban található, amely hírt ad a Szent Márton tiszteletére emelt eklézsia építéséről. Akkor még úgy gondoltuk, hogy ez egy alapító oklevél. A történészek ebből azt feltételezték, hogy nagyobb pusztulást valószínűleg a török hódítás idején, az 1500-as években szenvedhetett el a templom. Amikor az ásatásokra került sor, megtaláltak a sokszögű szentély alatt egy késő román stílusú négyszögletes záródású szentélyt is. Ez azt jelenti, hogy az első pusztítást valószínűleg a 13. században a tatárok végezték el, és így épülhetett rá az 1300-as években a késő román stílusú templom. Az 1800-as évekből is fontos dokumentumot találtunk. Arányi Lajos lerajzolta 1876-ban a templomot, a rajzon látszik, hogy a templom még viszonylag ép állapotban volt. A környékbeliek elbeszélése alapján tudjuk, hogy 1945-ben a visszavonuló német hadseregnek egy kisebb egysége a templomromok közé bújt el, ott védekezett a túlerőben lévő orosz hadsereg ellen. Ez a rongálás is komoly nyomot hagyott. Az 1970-es évekből is találtunk feljegyzést a templomról. A fóti plébánia akkori sekrestyése jegyezte fel, hogy a falubeliek szekéren hordták el a romtemplom köveit, hogy azt építkezésekre használják. 2008. július 5-én a Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai már egy teljesen lepusztult rommaradványról írtak összegzést.

Hogyan zajlott a csapatmunka, ki irányította a folyamatokat?

Csapatunk rendkívüli elszántsággal, sok energiát, tudást feláldozva szervezi a romtemplom ügyét. Mindannyiunkat magával ragad ez az elszántság, és amiben tudjuk, támogatjuk az ügyet. Önkéntesekből létrehoztunk egy alapítványt, hogy legyen lehetőségünk pályázni anyagi forrásokra a céljaink eléréséhez. Így jött létre 2022-ben a Fóti Romtemplomért Alapítvány, amelynek én is a kuratóriumi tagja lettem. A fóti lakosság és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatására létrehoztuk a Fóti Szent Márton Romtemplom Facebook-oldalt, amelyen naprakészen tájékoztatjuk a fótiakat a romtemplom ügyének állomásairól.

Mivel magyarázható, hogy a templom megmentése érdekében ilyen sokan az ügy mellé álltak?

Úgy érzem, hogy áldás van ezen az ügyön. A „Templommentők” kitartása, illetve az önkéntesek, sok esetben szerény mecénások, szponzorok támogatása maximális. Ez egy olyan ügy, amely mellé sokan oda tudnak állni. Rengeteg támogatást kaptunk eszközökben, gépekben is az eddigi munkálatok elvégzésében. Az alapítvány csapata hamar eljutott oda, hogy célokat fogalmazott meg. Első célunk a romok megmentése, a növényzet szakszerű eltávolítása volt, illetve, hogy fedelet építsünk a romok felé, hogy az időjárási viszontagságoktól megvédjük. Továbbá célként tűztük ki, hogy szakszerű régészeti feltárást végezzenek a szakemberek, illetve a romok konzerválását, állagmegóvását. Megterveztünk egy nyitott nyári templom kialakítását is, hogy nyaranta minél több programot tudjunk a helyszínen lebonyolítani. A templom eredeti állapotának visszaállítása bár elérhetetlennek tűnt, de ha van rá mód és lehetőség, akkor szeretnénk egy olyan hellyé alakítani, ahol élő közösségi eseményeket tarthatunk. Az utóbbi évtizedekben a hazai és a nemzetközi műemlékvédelemben az a trend, hogy úgy újítják fel a régi helyeket, hogy azok funkciót is kapjanak. A felújított templom esetében azt szeretnénk elérni, hogy Fót lakossága a hitéleti események mellett kulturális programokra is használhassa. Az élő műemlék szellemében mertünk ilyen nagyot álmodni. A régészeti feltárás, a régészeti szakemberek megkeresése sem ment gond nélkül, mivel területileg a Ferenczy Múzeumi Centrumhoz tartozik a romtemplom, de nekik nem volt erre kapacitásuk. Egy jó sugallatra megkerestük a Magyarságkutató Intézet munkatársait, akik szintén hamar a szívükbe zárták a kis fóti templomot és anyagi segítséggel megoldották a feltárást.  Bíró Zoltán alpolgármester Jakab Csaba egyetemi professzort, kiváló építészt és csapatát kérte fel a romtemplom teljes műszaki látványtervének megvalósításban.  Jelenleg az Országos Építészeti Tervtanács előtt vannak a tervdokumentumok.

Az önkéntes csapat hány tagból áll?

15-20 fő a szűkebb csapat. Nemrég költöztem el Fótról 22 év után, de ezért az önkéntes munkáért szívesen visszajárok. Csapatunkkal igyekszünk népszerűsíteni ezt a szakrális helyet. Több szemétszedést, templomtúrát, sporteseményt, környezetvédelmi programot szerveztünk már, hogy minél többen megismerjék ezt a különleges örökségünket.  Sándor atya már szent miséket is tartott, de programjainkra felekezeti és világnézeti hovatartozástól függetlenül várjuk a lakosokat.