A szerzők felteszik azt a kérdést is, hány éves kortól számítunk idősnek. Az egydimenziós világban egy bizonyos kronologikus életkor, általában 60 vagy 65 év felett mindenki „időskorú” vagy „időskorú eltartott”. Nem számít, mikor vagy hol élt, mint ahogy semmi más jellemzője sem. A kétdimenziós világban adott válasz sokkal érdekesebb. A szerzők akkor tekintenek valakit időskorúnak, amikor élete végéhez közeledik. Ez akkor következik be, amikor olyan korcsoportba lép, amelyben a várható élettartam 15 év, vagy ennél rövidebb.
A kronologikus életkort, amelynek elérésével a várható élettartam 15 évre rövidül, előretekintő öregségi küszöbnek nevezik. Ez időben, térben és a népesség alcsoportjai szerint változik. Arra a következtetésre jutottak – ezt hatásos példákkal is szemléltetik –, hogy az előretekintő mutatók drámaian megváltoztatják a népesség öregedéséről alkotott képünket. Új módszertanuk szerint vizsgálódva szinte minden kérdésben meglepetés érte őket. Ezek közül is a legnagyobb annak felfedezése, hogy a várható élettartam gyorsabb növekedése a népesség lassabb öregedését eredményezi. Pedig könyvek, cikkek és weboldalak százai állítják ennek ellenkezőjét! „Ezt a jelenséget az egydimenziós szemüvegben biztosan nem vettük volna észre, de a többdimenziósban már látható.”
Az új szemüvegben továbbá egy fontos közpolitikai kérdést, az állami nyugdíjkorhatár meghatározását is az új perspektívából elemzik.
Az alternatív szemüveget már az ENSZ is felpróbálta: a szerzők által kidolgozott mutató, az előretekintő időskori függőségi ráta (EIFR) minden ENSZ-tagállamra elérhető a szervezet weboldalán.
Az Előretekintő élettartam című kötet megvásárolható a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.