Balogh Dávid fiatal művészettörténész-muzeológus a fóti katolikus templom festményeiről írta szakdolgozatát. Munkája olyan kiváló lett, hogy átdolgozott változatából egy gyönyörű művészeti albumot is kiadott a szerző. A templom építéstörténetét korábban már alaposan feldolgozták, de a fóti templom falképeinek és oltárainak ikonográfiáját kevésbé. A már korábban megjelent könyv nemrég került szerkesztőségünkbe. Azért szeretnénk felhívni rá a figyelmet, mert olyan hiánypótló alkotásnak tartjuk, amire mi, fótiak duplán büszkék lehetünk, hiszen egy fóti fiatalember munkájának a gyümölcse. Balogh Dávid időközben a város egyik ikonikus intézményének, a Németh Kálmán Emlékháznak lett a vezetője. Vele készítettünk interjút a könyvéről.
Melyek voltak a könyv keletkezési körülményei?
2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem alapszakos szabad bölcsész szakon, és művészettörténet szakirányon írtam a szakdolgozatomat. Adott volt, hogy fótiként a fóti templom festészetét dolgozzam fel. Erről eddig még nem készült összefoglaló kutatómunka. Az egyik tanárom, Farbaky Péter építészeti szempontból korábban már foglalkozott a fóti templommal, ezért őt kértem fel témavezetőmnek. Kutatómunkámat a szakirodalom feldolgozásával kezdtem. A szentélyben található falképeket éppen akkoriban restaurálták. Számomra a legérdekesebb része az volt a szakdolgozati témám feldolgozásának, amikor fel tudtam menni az állványokra, és közelről megcsodáltam a falképek részleteit. Saját fotókat is készítettem, melyek aztán később bekerültek a könyvbe is.
Miután megírtam a dolgozatot, úgy voltam vele, hogy ha jól sikerül és jó értékelést kapok, szeretném kiadni magánúton. Jelest kaptam a munkámra, a diplomám pedig kiváló lett, ezért úgy döntöttem, hogy megvalósítom az eredeti tervemet. Családi támogatással sikerült kiadni a könyvet. Nyáron elkészítettük a kézirat alapján a tördelést, a szerkesztést, a nyomdai munkákat. Magyarázó szövegekkel és a templombelső összképeivel egészítettem ki írásomat, melyet Bánhalmi Norbert fotográfus fotói kísérnek. 2012 novemberében tartottuk meg a könyvbemutatót a Károlyi-kastély márványtermében, körülbelül 100 érdeklődő jelenlétében.
Dióhéjban hogyan mutatnád be a templom oltár- és faliképeit jegyző Carl Blaas művészetét?
A késői nazarénus művészeti csoport kiemelkedő alkotója volt. Ez a csoport a vallásos művészetet patronálta és visszatértek a reneszánsz és a késő barokk művészet vallásos vonulatához. Olyan témákat is festettek, amelyek a vallásos művészetet újra előtérbe helyezik. Blaasnak már voltak korábban komolyabb falképmegrendelései. Jó választás volt az osztrák művész, mert teljességgel az épülethez, a belső térhez igazodva készítette el az oltárokat és a falképeket. A színvilág is jól illeszkedik a belső díszítéshez.
Hogyan fogadták a fótiak a könyvet?
A bemutató után nagy volt az érdeklődés, sokan vásároltak az összesen 800 példányban megjelent könyvből, amelynek nagy része az oltárok és a falképek művészettörténeti elemzéséből áll. Ez eddig még nem volt feldolgozva. A részletekből kiindulva elemeztem az összes alkotást, megnéztem, hogy az oltárok és a falképek hogyan illeszkednek a belső térhez. Dolgozatomban a templom oltárainak és falképeinek ikonográfiai programját tanulmányoztam, a könyv címe “A fóti templom festészeti értéke” lett. Minden oltárnál, falképnél találtam egy-egy érdekes részletet.
Egyik kedvencem a Szent György és a sárkány oltáron a ló szügycentrumában ábrázolt medúzafej, amit kevesen szoktak észrevenni. Ez a motívum megragadta a tekintetemet. Ez egy alapvetően keresztény téma, ahol Blaas egy pogány bajelhárító jelképet használ védelmező motívumként. A keresztény lovag ezzel a görög mitológiában oly kedvelt szimbólummal felvértezve győzi le a sárkányt. Érdekes, ahogy a művészetben a szakrális és profán elemek keverednek egymással. Ezeknek a motívumoknak a felfedezése volt a legérdekesebb számomra: hogy amit korábban tanultam, azt a tudást hogyan alkalmazhatom az oltárok és a falképek vizsgálata során.
Szimbolikus jelentéssel bír ugyancsak egy másik téma megjelenítése: Krisztus teljhatalmat ad Szent Péternek. Szent Péter mögött egy szikla látható a kép bal szélén felül, amelyen egy templom van. Péter neve kősziklát jelent, amit a festő szó szerint ábrázolt. Krisztus átadja a kulcsokat Péternek, és ő lesz a vallás egyik kősziklája. Ezeket az érdekességeket vettem sorra, és ezek az elemzések olvashatók a 80 oldalas könyvemben.
Két megtisztelő ajánlás is került a könyv elejére. Az egyiket a témavezető tanárom, Farbaky Péter művészettörténész-muzeológus írta, a másikat pedig nagykárolyi gróf Károlyi László. Mindketten elismerő sorokat írtak könyvemről. Remélem, azoknak is elnyeri a tetszését, akik a kezükbe veszik.