Február és március után újból láthatunk ma szuperholdat. Nem is akármilyent.
A mostani lesz az év legnagyobb, legszínesebb (rózsaszínű) és legfényesebb szuperholdja.
Azt a jelenséget hívjuk így, amikor a telihold fázisa az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be – ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb. A kifejezést egy Richard Nolle nevű asztrológus találta ki 1979-ben. A csillagászatban nem használják, mert nincs csillagászati jelentősége a holdtölte és a földközelség egybeesésének.
A Hold földtávolban 405 ezer, míg földközelben 356 ezer kilométerre van tőlünk. Az utóbbi esetben a látszólagos mérete úgy 14, a fényessége pedig 30 százalékkal nő meg a legkisebb értékhez képest. Az átlagos holdtöltéhez képest most a Hold 7 százalékkal nagyobbnak és 16 százalékkal fényesebbnek látszik szuperhold idején.