Fót határában a Sugár utcát elhagyva a fóliasátrak mutatják a kitűzött irányt a Virágos Pagony felé. Mikor közeledtünk a fóliákhoz a Somlyó-hegy tövében, már tudtam, hogy különleges helyet mutathatunk be olvasóinknak.
Nem tévedtem. A Virágos Pagony a nyári rétek legváltozatosabb színeivel és csodaszép virágaival varázsolt el minket. A nem hétköznapi vágottvirág-kertészetet az egyik tulajdonos, a mosolygós Vargha Dorka mutatta be nekünk.
– Kérlek, mesélj a vállalkozásotokról? Mikor alapítottátok a kertészetet és mi volt a fő motivációtok?
- Ezt az egészet 5 éve kezdtük el Istivel, aki fóti. Én nem vagyok helyi lakos, Csobánkáról járok át. Forgács Istivel együtt jártunk a Kertészeti Egyetemre, mindketten genetika és növénynemesítési szakirányra. A diploma után úgy gondoltuk, hogy kéne valami különlegeset csinálni a szakmán belül. Isti a doktorandusz képzést is elvégezte, és kakastaréj virágok nemesítését kezdte el. Én 2007 óta virágkötöttem. A két tevékenységet összegyúrtuk és így jött az ötlet, hogy ne csak nemesítéssel foglalkozzunk, hanem kezdjünk el különlegesebb vágott virágokat termeszteni.
Fot
Fotó: JSN
Ezekből a fajtákból nincs sok Magyarországon. Amerikában a virágfarmokon és Angliában is nagyon népszerűek, de idehaza eléggé visszafogott volt a virágkertészeti repertoár. A piac importrózsával volt telített 7 évvel ezelőtt, a magyar kertészek körében pedig többnyire a gerbera, a szegfű, a liliom, a frézia, a tulipán termesztése a népszerű a mai napig is.
- Nincs igény a többi ismeretlen vagy különlegesebb virágra itthon?
- Van rá igény, de mivel nem mutattak meg mást a piacnak, senki sem kezdett bele ilyesmibe. Úgy gondolkodtak, hogy csak a rózsacsokor a csokor, de ez nem így van. Az általunk termesztett fajtákból is lehet csokrot kötni és ezeknek a virágoknak is nagyon jó a vázatartósságuk. Sokan azt gondolják, hogy az általunk termesztett virágok ugyanazok, mint amiket maguk szedhetnének a réten. Van egy ilyen tévképzet az emberek tudatában. Ezek nem azok a virágok, hanem nemesített változataik. A faj ugyanaz, de a fajta az főleg holland nemesítés, de más országkból is származhat. A legtöbb vetőmagot, szaporítóanyagot Hollandiából, Angliából, Amerikából szerezzük be.
- Hány fajta virág van a kertészetben?
- Körülbelül 120, de ha külön veszem a dáliafajtákat, akkor 150. És ezek csak a virágok. A vágócserjésben nagyjából 50 fajta növény található. Ezeknek a termesztését azért kezdtük el, mert a virágosoknál kevés a jó zöld, amit lehet csokorba kötni, és csak az import eukaplitusz, ruszkusz és társaik vannak a piacon. Mi felmértük a terepet, hogy mi lehet jó virágkötészeti célokra, és ezekből bevásároltunk. Szeptemberben telepítettük, és a vágócserjés jövőre már vágható lesz. Idén a vírus miatt kicsit megijedtünk, mert ha nincsenek rendezvények, esküvők, akkor ezt mi is megérezzük: nincs hova eladni a virágainkat. Elkezdtünk zöldségeket is termelni egy keveset, de ezt a vonalat nem fogjuk fejleszteni tovább.
- Mennyire egyszerű elfogadtatni a piaccal az új virágokat?
- Ez nem egyszerű dolog. Az a szerencsénk, hogy a virágok majdnem teljes egészét hetente kétszer Szigetszentmiklósra, a Flora Hungária Nagybani Virágpiacra visszük, ahol a magyar felvásárlókon kívül Szlovákiából, Romániából és Bécsből is járnak virágért a virágkötők, dekoratőrök, virágboltosok. Itt már jól ismernek minket, tudják hogy nálunk lehet mindenféle vegyes szépségeket venni. Az elején főleg az újvonalasabb virágkötők kedveltek minket. Mára szépen kialakult a vevőkörünk. Vannak olyanok is, akik kifejezetten szeretnek kijönni hozzánk a kertészetbe , hogy kiválogassák a virágokat. Van egy pozsonyi virágboltos, aki csak tőlünk vásárol, hetente egyszer utazik hozzánk virágért.
- Milyen nagy területen gazdálkodtok?
- Jelenleg két hektáron, de bővíteni fogunk fóliasátrakkal. Most júniusban a virágok három hétig álltak a vízben, kirohadt a gyökerük. A szabadföld nagyon ki van téve a változékony időjárásnak, ezért muszáj a fólia alatti termelésben gondolkodunk.
Fotó: JSN
- Hányan dolgoztok a kertészetben?
- Ketten vagyunk tulajdonosok és még három állandó munkatársunk van: két végzett kertész, egy virágkötő lány és egy kertészmérnök fiú. Nyáron beugró munkások segítenek az ágyásokat karbantartani, gyomlálni. Januárban csak egy palántanövelő fóliát fűtünk, amikor elkezdjük vetni a magokat. A többi fóliát nem fűtjük, mert nem éri meg a téli termesztés. Afrikából, Dél-Amerikából az import olyan olcsón érkezik be, hogy nem lehet vele versenyezni. Ezért márciustól novemberig tart nálunk a szezon.
- Minek köszönhető, hogy ilyen szépek a virágok?
- Időnként szerves trágyát forgatunk a talajba. Agroszövetet használunk talajtakarásra, amit minden évben felszedünk és tavasszal kerül újra lerakásra. Műtrágyát, öntözőtrágyát és levéltrágyát használunk váltakozva, épp amire szükség van, különben ezt az intenzív szedést nem bírnák a növények.
- Melyek a legkeresettebb virágok?
- A dáliát nagyon szeretik. Ezeket a minőségi vágódália-gumókat külföldről szerezzük be. Minden évben veszünk belőlük 10-20 fajtát, és teszteljük azt is, hogy milyen a vázatartósságuk, amelyeknek nem jó, azokat a következő évben nem ültetjük el. Dáliából körülbelül 1500 fajta van. Nagyon szeretik az ammit, ez egy töltővirág igazából, amit beteszünk csokorba és szépen kitölti. A tátika is népszerű, a borzaskata, didiskusz és a zinnia. Nálunk nincs sok növény egy fajtából, hanem inkább mindenből csak egy ágyás van, vagy fél ágyás. Nekünk bejött, hogy nem monokulturás gazdálkodást végzünk és egy fajtából termelünk sokat, hanem sok kicsit inkább.
- Elégedettek vagytok azzal, amit eddig elértetek?
- Elégedettek vagyunk, szeret minket a piac. Inkább az a nehéz, hogy a beruházások miatt sosem elég a bevétel. Ahhoz, hogy jó bevétel legyen, rengeteg virágot kellene eladni, annyi meg még nincs. Ezt csak szerelemből lehet csinálni. Ez nem elsősorban a pénzkeresetről szól, ez szerelemprojekt.
- Hány órát töltesz egy nap itt a terepen?
- Tegnap reggel fél 3-tól este fél 6-ig voltam itt. Néha a család is besegít természetesen, de nekik más munkájuk is van. A tél nyugisabb, akkor pihenünk és a papírmunkákat készítjük.
Fotók: Fótinfo, JSN (nyitófotó is)